Vajon végső kétségbeesésében döntött a kormány a csirke far-hát árának befagyasztásáról, vagy épp ellenkezőleg, Orbán Viktor már egy újabb kétharmadra hajt? Hogyan állhat valójában a kormánypárt? Erről beszéltünk elemzőkkel, politikai és gazdasági szakértőkkel.
Díszes társaság verődött össze a VIP-ben.
„A magyar miniszterelnök az illiberális demokrácia hírnökeként az utóbbi 10 évben egy sor külpolitikai kezdeményezéssel rukkolt elő Oroszország és Kína, sőt legutóbb Kazahsztán oldalán – Brüsszel ellenében”. Erre figyelmeztet a lap vezércikkében Sylvie Kauffmann volt főszerkesztő.
Oroszország pártján áll valamennyi fontos nemzetközi kérdésben Magyarország, holott az Európai Unió és a NATO tagja, ráadásul az ukrajnai konfliktus lökéshullámai különösen fájdalmasan érinthetik a magyar gazdaságot és az ukrajnai magyar kisebbséget. A válság elhúzódása növeli a fegyveres összecsapások veszélyét.
A független országgyűlési képviselő Orbán Viktor mai bejelentését, az élelmiszerárstopot kommentálta ezzel. Szerinte a valódi megoldás a kormányváltás és egy új alapokra helyezett gazdaságpolitika.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt ígérte, ha kormányra kerülnek, 5 százalékban maximálják az alapvető élelmiszerek áfáját.
A miniszterelnök szerint az élelmiszerárak egyre magasabbak.
A miniszterelnök megint a Facebookon jelezte ezt.
Oroszország pártján áll valamennyi fontos nemzetközi kérdésben Magyarország, holott az Európai Unió és a NATO tagja, ráadásul az ukrajnai konfliktus lökéshullámai fájdalmasan érinthetik a magyar gazdaságot és az ukrajnai magyar kisebbséget.
A miniszterelnök sárga csekket küld ehhez, Márki-Zayék egy weboldalán át várják a felajánlásokat.
Nem Budapest kottájából készült Párizsban a soros uniós elnökség programja, a Magyarországnak fontos témák nem szerepelnek kellő hangsúllyal, Franciaországnak pedig azok a fontos témák, amelyekről a magyar kormány nem szeret beszélni. Van azért közös nevező: az atomenergia kizöldítése.
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Van, aki Markéta Pekarová Adamová lemondását követeli a kijelentései miatt.
Az MSZP társelnöke szerint az Európai Biztottság "falaz" Tiborcz Istvánnak. Tóth Bertalan azt írja, több hónapja próbálja megismerni az Elios Zrt.-vel kapcsolatos OLAF-jelentést, de hiába.
Választási autokrácia – így hivatkoznak arra, amikor a rendszer már előre bebiztosítja saját győzelmét az urnáknál.
Antall József miniszterelnök fia egy kommentben kritizálta a kormányt. Ősszel jelentette be Gulyás Gergely, hogy nem adnak több pénzt az Antall Péter által vezetett tudásközpontnak.
„Az Ön édesanyja pedagógusként is dolgozott. Ha most lenne az Ön édesanyja fiatal tanár, tőle is sajnálná a tisztességes megélhetéshez szükséges fizetést?” – teszi fel a kérdést.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
A magyar miniszterelnök a nemzetközi és a belpolitikában is élt már át jobb időket, leváltásának esélyei még soha nem voltak ennyire kedvezőek, olvasható az osztrák hetilapban megjelent elemzésben.
Emmanuel Macron köztársasági elnök az európai szuverenitás erősítését tűzte ki célul Franciaország soros uniós elnöki fél évére. Ha minden jól megy, fontos költségvetési változást is elérhet az otthon újrázásra készülő államfő.
